Egy szexuális aktus során körülbelül 4-500 millió hímivarsejt indul útjára, akik minduntalan akadályokba ütköznek.

Az első akadály, a hüvely savas közege, mely védi a női szervezetet a kórokozók ellen, viszont a hímivarsejtek túlélési lehetőségeit nagymértékben csökkenti. Éppen ezért ők lúgos váladékban úsznak, hogy megemeljék a hüvely kémhatását olyan mértékűre amilyen közegben már mozgékonyabbak.

A második akadály a méhnyak. Nyálkás dugója egy burkot képez, amellyel tőrbe csalja, úgymond elnyeli a hímivarsejtek millióit. Ezáltal a méhbe már csak körülbelül 3 millió hímivarsejt jut be.

A harmadik akadály a távolság. Gyors farok csapkodással úsznak a cél felé, percenként 1-1.5 cm-t tesznek meg. 30 cm-t kell megtenniük a petevezetékig, de ez az ő méretükhöz képest kiló métereknek számít. Körülbelül 10 órás utat tesznek meg, míg elérnek a fogantatás helyszínére a petevezetékbe.

A negyedik akadály a petevezeték kiválasztása. Itt a „társaság” fele szelektálódik. Habár a mai kutatások szerint a hímivarsejtek szaglással rendelkeznek, ami által érzékelik a petesejt által kibocsájtott illat anyagokat, ami segíti őket a tájékozódásban, mégis sokan rossz döntést hoznak ezen a ponton és eltévednek.

Az ötödik akadály a hullámzó csillók és a petesejtet előre, a méh felé hajtó izom összehúzódások hátráltatják a hímivarsejteket. Nagyságrendileg 500 hímivarsejt ér „célba” és találkozik a petesejttel. A petesejtet körülvevő burok feloldásában segítenek az ivarsejtek annak az egynek, aki végül átjut a protein zónán és megtermékenyíti a petesejtet. Amikor egyesülnek az ivarsejtek, abban a pillanatban a petesejt lezár, és nem enged be több hímivarsejtet. Az anyai és az apai kromoszómák összekapcsolódnak, és elindul az új ÉLET. Ez az egyetlen sejt az előfutára egy emberi lénynek.

Ez a nagy pillanat.

A sejtmagok összekapcsolódnak, az apai és az anyai génállomány egyesül. Ez azt jelenti, hogy a szüleink valamennyi tulajdonsága ott van bennünk a sejtjeink mélyén, persze nem minden fejeződik ki az életünk során, mert az függ a környezeti hatásoktól is, de a megtermékenyítés pillanatában a jövőnk körvonalazódott: ebben a pillanatban eldőlt, hogy fiúnak vagy lánynak születünk, valamint, hogy milyen tulajdonságokkal és hajlamokkal rendelkezünk majd.

Ezt az egész történetet egyetlen szóval illetjük: Fogantatás. Pedig láthattuk, hogy milyen sok-sok érdekes esemény megtörténik már ekkor, pedig életünknek ez csak egy nagyon kicsike, (de annál fontosabb) momentuma. Nos, igen, a magzati élet nem unalmas, s ahogy tovább lépünk a fejlődésben egyre érdekesebb és különlegesebb események történnek meg, egyik pillanatról a másikra, míg fejlődik a test az anyaméhben.

Lakitelek, 2015 Horváth Edina