A gyereknevelésben minden kornak megvannak a maga szépségei és a maga nehézségei is, ám kétségkívül a tinédzserkor az, ami a legtöbb fejfájással járhat a szülő számára.

A legtöbb tini - ki jobban, ki kevésbé - ilyenkor jókora személyiségbeli és viselkedésbeli változásokon megy keresztül. Sokan hallgataggá válnak, szinte falat építenek maguk és saját kis világuk köré. A dolog odáig fokozódhat, hogy a szülő már azt érzi, nincs is út, amelyen át megközelíthetné a gyermekét.

Mi történik a tinikkel?

Antali Zita gyermekpszichológust kérdeztük meg a témában, mi történik ilyenkor a tinikkel, mi a jó szülői hozzáállás, és mi az a viselkedés, ami már nem természetes.

- Hány éves kortól jellemző, hogy beköszönt ez a problémás életszakasz a gyereknél?

- Tipikusan 14-15 éves korban jellemző, hogy a gyermekek megváltoznak.

- Mi történik ilyenkor pontosan?

- A szülők helyett a kortársak válnak fontossá, és szinte teljesen beleolvadnak az általuk választott irányzatokba  - például zenei, öltözködési irányzatokba -, és ez szervezi életüket. Normatív krízisnek nevezzük ezt az életszakaszt mi, pszichológusok.

A serdülő fő feladata a leválás a családjáról, önállósodás, emellett a saját érett, szexuális testének elfogadása és integrálása, szociális szerepek vállalása, identitása megtalálása. Tehát serdülőkorban megbomlik a korábbi egyensúly, és az új egyensúly megtalálásáért folyik a küzdelem. 

A saját énazonosságának megtalálása központi feladattá válik, mely folyamatban először elveszti korábbi énazonosságát - magyarázza Antali Zita.

Fontos tehát észben tartani, mennyi minden történik ebben az időszakban a gyerekkel. Teste felnőtté válik, változik a viszonya a családdal, lelkét a szerelem, önmaga elfogadása és elfogadtatása, határainak feszegetése teszi próbára.  A szülői tanácstalanság, persze, ezek tudatában is természetes, sőt, az aggodalom sokszor még fokozódik is.

Ha a szülő bajt sejt

A tini megváltozott viselkedését nem mindenki tudja megfelelő mércével mérni, de nem is könnyű. Sok esetben az elvonulást, a bezárkózást a normálisnál súlyosabbnak érzik a szülők.

-  Honnan lehet tudni, hogy a tapasztaltak csupán a természetes tinikori változás velejárói, vagy lelki, pszichológiai probléma alakult ki?

- A pszichológusok szerint egy serdülővel akkor van baj, vagyis a serdülőnél akkor van annak veszélye, hogy patológiássá válik a viselkedése, ha feladja a célok keresését, ha viselkedése megtapad, nem mozog a szélsőségek között, vagyis leáll, elakad a keresésben. Alapvetően elhatalmasodik rajta a reménytelenség érzése - még ha ez nem is látszik rajta -, és tartósan magányosnak érzi magát. Feladja a társkeresést, otthonülővé válik.

Anna Freud szerint amíg a serdülő - bármilyen nagy szélsőségek között is - változik, addig korának megfelelően viselkedik. Komoly aggodalomra akkor ad okot, ha egy szélsőséges magatartásban hosszú időre megmerevedik - tette hozzá a pszichológus.

forrás: femina.hu

fotó: Getty Images Hungary