Lógnak a neten

Tinik és a közösségi oldalak – örök téma és fontos is, hiszen a fiatalok meglehetősen sok időt töltenek az interneten. A Be Social idei, több mint 9000 18 év alatti fiatalt faggató, Magyar Tinik a Neten című felméréséből például az derül ki, hogy több mint háromnegyedük, pontosan 78 százalékuk napi 3 óránál többet netezik, sőt, a megkérdezettek közel 40 százaléka még 4 óránál is több időt tölt a világhálón. Ennyi időbe pedig bőven beleférnek a népszerű közösségi oldalak, amelyek persze gyakran igencsak hasznosak, ám nem veszélytelenek.

Kontrollálhatatlan infók

Noha a közösségi oldalak valóban jók arra, hogy még a legtávolabb élő ismerőseinkkel is tartsuk a kapcsolatot, megosszuk a velünk történő eseményeket, a gondolatainkat, az internetes kockázatokról semmiképp sem szabad elfelejtkeznünk. A veszélyeknek csak egy része az, hogy a megadott személyes adatainkkal, megosztott bejegyzéseinkkel vagy épp legkedvesebb fotóinkkal visszaélhetnek. Miután a feltöltött információkat képtelenség kontrollálni, nem nehéz áldozattá válni a világháló olykor félelmetes világában. Pláne, egy még gyakorlatilag önmagát kereső tininek, aki nem mindig gondolja át, milyen következményei lehetnek egy nagyérdeművel megosztott képnek vagy információnak.

Ismeretlen ismeretségek

Sok a probléma az online kapcsolatokkal, a neten köttetett „barátságokkal”, ami azért veszélyes, mert a kamaszok gyakorta éppen a közösségi oldalakat használják kapcsolatteremtésre és –építésre. A felmérés szerint a megkérdezett tizenévesek 71 százalékának például van olyan barátja, ismerőse, akivel szinte csak virtuálisan tart kapcsolatot, mi több, közülük minden másodiknak több ilyen barátja is van. És akkor miért is lepődnénk meg azon, hogy a fiatalok 90 százaléka kapott már üzeneteket ismeretlenektől? Ráadásul közel felükkel, pontosabban 43 százalékukkal ez gyakran elő is fordul.

Veszélyes terep

Ahogyan az ismeretlen ismerőssel szövődő kapcsolatok ezernyi veszélyt jelentenek a fiatalok számára – mert nem tudni például, hogy a másik fél valóban az-e, akinek mondja magát –, úgy a tinik által feltöltött képek is illetéktelenek kezébe kerülhetnek. Elképzelhető ugyanis, hogy azok a fényképek, amelyeket ők csak a barátnőikkel akartak megosztani, más – nem ritkán szexuális tartalmú – fórumokon felbukkannak. És nincs mit szépíteni, mind a közösségi oldalak, mind pedig a chat üzenetek magában rejtik a zaklatás, a cyberbullying veszélyét is. Utóbbi során a fiatalt szándékosan, folytatólagosan sértegetik, fenyegetik, megalázzák, megszégyenítik – leggyakrabban a kortársak.

Online zaklatás

A jelenségnek sokféle formája van: a megszégyenítésben nem mindig állnak meg a chaten, telefonon küldött üzeneteknél vagy éppen bejegyzések alatti megalázó kommenteknél. Nem ritka ugyanis, hogy még álprofilt is létrehoznak a bántalmazott nevében csak azért, hogy rossz színben tüntessék fel és hogy fals adatokat, információkat osszanak meg róla. Sőt, olyan is előfordul, hogy a zaklatók feltörik a bántalmazott e-mail vagy közösségi oldalának jelszavát, hogy közzétehessék a titkait vagy éppen a nevében másoknak írjanak. Az online zaklatásnak elképesztően súlyos következményei lehetnek: a düh, a szorongás, a magányosság és a félelem csak a jéghegy csúcsa, hiszen a bántalmazott eljuthat az öngyilkossági gondolatokig is, sőt, a tettig is.

Az online zaklatásnak súlyos következményei lehetnek

Mit tehet a szülő?

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szerint a legtöbbet akkor tehetjük a gyermekünkért, ha beszélgetünk velük azokról az élményekről, amelyeket a közösségi oldalak használata során szereznek. Ezzel a nyitottsággal többet megtudhatunk a csemeték szokásairól, tevékenységeiről és motivációjukról. Szerencsére az egyes közösségi oldalak is segítséget nyújtanak, a Facebookon például találhatunk egy Biztonsági eszközök és információforrásokról szóló részt szülők számára, amelyben elsőként azt tanácsolják, hogy a gyermek életkorától függően célszerű együtt végigmenni vele az adatvédelmi hivatkozásokon és a fiókbeállításokon. Továbbá beszélgessünk a gyermek online viselkedésével kapcsolatos szülői elvárásokról, és segítsünk neki megérteni, hogy mi tekinthető biztonságosnak. És persze nem utolsósorban arra is felhívják a figyelmet, hogy ügyeljünk arra, hogy tizenéves gyermekeink tisztában legyenek az internetes biztonság alapvető szabályaival, vagyis azzal, hogy sose osszák meg a jelszavukat, gondolkodjanak, mielőtt bármit közzétesznek, csak olyanoktól fogadjanak el ismerősnek jelölést, akiket személyesen ismernek, és jelentsék, ha bármi gyanúsat látnak.

 forrás: www.femcafe.hu