Az Életkezdet Szakmai Egyesület szakértői csoportja szülész-nőgyógyászokból, gyermekorvosokból, szülésznőkből, gyermekápolókból, védőnőkből áll, akik fő célja, hogy szakértői támogatást nyújtsanak a családoknak a várandósságtól a szülésre való felkészítésen át - kiemelten a gyermekágyi időszakban - akár a szoptatás teljes időtartama alatt a család igénye szerint.
Schäffer Böbe (Sahraoui Sid-Aliné Schäffer Erzsébet) IBCLC laktációs szaktanácsadó, az Életkezdet Szakmai Egyesület elnöke, az egyesület megálmodója és alapítója mesélt szakmai elhivatottságról, a születés körüli megfelelő segítségnyújtás pótolhatatlan fontosságáról, és az Európában elsőként Debrecenben megvalósuló anya- és bababarát kórházi szemléletről.
Hogyan kerültél a civil világba?
Schäffer Böbe: Harminckét évet dolgoztam az egészségügyben, nagyrészt szülészeten, újszülött osztályon, gyermekápolóként. A tanulmányaimat munka mellett folytattam, így lettem szoptatási szaktanácsadó. Tökéletesen illeszkedett a szakmai profilomba, tudtam az anyákat segíteni a szoptatásban. Harmincévvel ezelőtt Debrecenben már a gyakorlati tudást elsajátítottam, mivel Debrecen a bababarát kórházak bölcsője, Európában elsőként itt valósult meg a bababarát kórházi ellátás. Ezzel a tudással felvértezve, már ebben a szemléletben tudtam dolgozni a kezdetektől. Nagyon is új volt nekem, amikor Budapestre kerültem, és azt tapasztalatam, hogy eléggé elmaradott gyakorlatok mentén zajlik a munka, pedig azt gondoltam, hogy a szemlélet talán tudott változni az évek alatt, de szembesültem vele, hogy sajnos nem. Teljesen másképp dolgoztam, a kolléganőimtől eltérően, és azért így kissé elő is tudtam mozdítani az osztályon az anya- és bababarát szemléletet.
Úttörőnek éreztem magam, nagyon sok bántás ért, hogy másképpen, máshogyan dolgozom, de én mindig az anyukák érdekeit tartottam szem előtt.
Az ő pozitív visszajelzésük vezetett, amikor láttam, hogy őket meg tudtam erősíteni, hogy a szoptatást a gyakorlatban tudtam segíteni, teljesen más lendülettel dolgoztam. Majd később a kórházi munkám megszakadt és főállásban tudtam folytatni a szoptatási szaktanácsadó tevékenységem. Mivel a kórházból kikerülve nyitottabbá, tágabbá vált a világ, mert egy kórházi dolgozó, az a beosztására koncentrál, a szabadnapjára koncentrál és a saját egyéni életére. Vállalkozóként viszont már különböző rendezvényekre el tudtam menni. A szoptatástámogatás olyan téma, amivel mindenhová el lehet jutni, mivel a szoptatási problémákat jelzik az anyukák mindenhol, minden szinten. Ékes Ilonával mielőtt megismerkedtünk, én már a családjában voltam egy rokonnál szoptatástámogatás ügyében, így amikor személyesen találkoztunk egy rendezvényen, ő már tudott rólam. Én, ahogyan a munkásságába bepillantást nyertem, egyre nyitottabbá váltam, hogy szeretnék csatlakozni, a munkáját támogatni azzal a tudással, amivel én rendelkezem. Nagyon átfogó munkát végez a gyermekbántalmazás megszüntetésétől, a rossz szociális helyzetben lévők helyzetének javításáig, rálátása van a roma családok kihívásaira is. Én pedig önkéntes munkaként ahová hívott, oda mentem. Akkor gondolkodtam el, hogy valami nagyot kellene tennem, ugyanis én ismerem azokat a szakembereket az egészségügyi dolgozók közül, akik tudják, hogy hogyan kellene jól csinálni a születés körüli időszak támogatását. Ezeket a szakembereket összegyűjtöttem, és Ékes Ilona segítségével egy egyesületet tudtunk alapítani 2018-ban. Ez az Életkezdet Szakmai Egyesület, amely az egészségügyi dolgozókat fogja össze a születés, szoptatás körül. Felöleljük a várandósgondozástól a szoptatási idő végéig tartó időszakot.
Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikereteknek?
Bár fiatal szervezet vagyunk, nagyon büszke vagyok azokra a dolgokra, amiket eddig elértünk. Először is büszke vagyok a doktornőinkre, akikkel én dolgoztam, és a mai napig mentoraimnak tartom őket, akik maximálisan támogattak az egyesület létrehozásában, hogy támogatást tudjunk nyújtani mind a szakembereknek, mind az anyáknak. Dr. Ádám Borbála, , dr. Kovács Judit, az Életkezdet Szakmai Egyesület alapítótagjai, ők az én mentoraim. Büszkeségem, hogy nagyon aktívan bekapcsolódtak az egyesület életébe, szellemi vezetőinknek, bölcseknek hívom őket. Az ő útmutatásukra, az ő véleményükre mindig számítok. A honlapunk célja is ez, (www.szoptatasi-utmutato.hu), hogy támogatást nyújtsunk a családoknak a babatervezéstől, a várandósságon át, a születés körül, a gyermekágyas időszakban, kiemelten a szoptatás-anyatejes táplálás szem előtt tartásával. Itt fontos megemlíteni, hogy személyre szabottan foglalkozunk mindenkivel: támogatni kell azt az anyát is, aki nem akar szoptatni, aki nem tud szoptatni, tehát olyan támogatást kell nyújtani, amit az anyuka kér, vagy amit az adott élethelyzetben szükségesnek talál. Mi pedig maximális tudással mellé állunk. A szoptatás - mindig hangsúlyozom – gyakorlati tevékenység. Hiba, amikor az elmélettel bombázzák az anyukát. Az anyukának nem az elméleti tudásra van szüksége, az elmélet a szakember számára fontos, hogy az elméletben nagyon tájékozott legyen és folyamatosan képezze magát, hogy minél magasabb szintű támogatást tudjon nyújtani.
Az anyának a szoptatás terén a gyakorlati segítségre van szüksége, hogy magabiztossá tudjon válni,
amikor a babáját mellre teszi.
Itt konkrét technikákról beszélek. Nagyon nagy hiba a képzetlen segítők részéről, akik nincsenek birtokában ennek a gyakorlati tudásnak, amikor a saját hiányosságaikat kompenzálják segédeszközök használatával, és az anyát elbizonytalanítják. Vesztesként mindig az anya kerül ki a helyzetből, rá hárítanak, hogy probléma van vele, vagy probléma van a gyermekével. Ezt nagyon nagy hibának tartom. Az egyesület tagjait bevontam, hogy körül járjuk ezt a témát: a születésről, a szoptatásról, a helyes kommunikációról egy alapkurzust állítottunk össze.
Mindig kizárólag egészségügyi dolgozókkal működünk együtt. Emellett úgy gondolom, hogy mindenkinek van helye a születés, szoptatás körül. Az az anya, aki szült, szoptatott, segítségére tud lenni a frissen szült anyukának, de amikor olyan problémák merülnek fel, ahol a szakmai tudásra lenne szükség, akkor rendkívül fontos lenne, hogy a kompetencia határokat tudják tartani. Felkészületlenül, tudás nélkül, gyakorlat nélkül nagyon sokat lehet ártani. Az alapkurzusunkat azért dolgoztuk ki, hogy az egészségügyi dolgozókat fel tudjuk készíteni a szakszerű munkára korszerű szoptatási elméletekkel, jógyakorlatokkal, mivel ez egyébként az egészségügyi képzésből hiányzik. Sem az orvos, sem a szülésznő, sem a védőnő, senki nem kap felkészítést a szoptatás támogatására. Ezért ezt külön oktatjuk, más szervezetek is tartanak ilyen kurzusokat, de a gyakorlati tudás nélkül ez célt téveszt. Nem elég az elmélet. A gyakorlati tudást én meg tudtam szerezni, és ezért hálás vagyok, hogy a Debreceni Kórházban dolgozhattam. Azért is vált ez számomra nagyon fontossá, mivel már eléggé régóta dolgozom, negyven éve, így a régi rendszert és az új szemléletet ütköztetve láttam, hogy melyik működik.
A régi rendszerben az anyukáknak háromóránként vittük a babájukat húsz percre, én ápoltam és gondoztam a kisbabát, és az anyja csak akkor látta huzamosan, amikor hazament. Ez megváltozott itt, ezen az osztályon Debrecenben, és rooming-in gyakorlata kialakult, ez azt jelenti, hogy az anya együtt van a babájával 24 órában megszakítás nélkül a születéstől. A bőrkontaktus fontossága a születés után, és az aranyóra fogalma ismertté vált, hogy a születés után nem az a prioritás, hogy ellátom, fürdetem, adminisztrálom a babát, hanem hagyom őket az anyával, hogy egymásra találjanak. Ez pedig visszanyúlik oda, hogy a háborítatlan legyen a szülés, hogy a vajúdást és a szülést az anya jól élje meg, minél kevesebb beavatkozással. És amikor az anya a szülőszobáról a gyermekágyas osztályra kerül, ott tökéletesen el tudja sajátítani a szoptatást, a gyermekellátást. Ez pedig a megfelelő szakszemélyzet szemléletváltásán múlik, hogy az anya érdekeit, a baba érdekeit tartsuk szem előtt.
Ez számomra is átvilágította az egész működésünket. Rájöttem, hogy mennyit ártottunk azzal, hogy szeparáltuk az anyákat a gyerekeiktől, és mennyivel jobb és bensőségesebb kapcsolatuk alakult ki akkor, amikor születés után az anyák megkaphatták a babájukat, ápolhatták, gondozhatták a babát, mennyivel felkészültebbek voltak, amikor a kórházból hazavitték a gyermeküket. Magabiztossá váltak a szoptatásban is, mert a kórházban megtanulták a gyakorlatot. A nővér pedig tudta őket segíteni, mert ez volt a norma. Sok helyen rooming-in-ről beszélnek, aranyóráról beszélnek, mert ez trendi, miközben fogalmuk sincs, hogy ez mit jelent. De azzal a gyakorlattal, amivel mi dolgoztunk, ez megvalósult mindenki számára, nem csak a kiemelt személyeknek biztosították, mindenki így dolgozott. És mint szakemberek, ráláttunk, ha valamilyen valós probléma adódott, vagy patológia merült fel, akkor is a minimális beavatkozás elvét követve intézkedtünk, az orvosaink tudták a dolgukat. Ezért is vagyok büszke, hogy ezek az orvosok, akik ott ezt meghonosították, a mai napig is elkötelezettek és segítenek. Nagyon nagy szerepük van az egyesület munkájában, hogy ez a jógyakorlat elterjedjen, hogy ezeket a tapasztalatokat tudjuk az újszülött osztályokra vinni. A gyakorlati kurzusban mi egy elfogadott képzési sémát bevezettünk.
Nagyon fontos, hogy különbséget kell tenni a szoptatási tanácsadó és a szoptatási szaktanácsadó között az iskolázottságban. Az anyák ezt nem tudják. Az is szoptatási tanácsadó, aki elvégzett egy tizenötórás tanfolyamot, és az is, aki – most konkrétan magamról beszélek – ledolgozott a szakmában negyvenévet, és képeztem magam, letettem az IBCLC (International Board Certified Lactation Consultant) Nemzetközi Laktációs Szaktanácsadó vizsgát, ami a legmagasabb világszinten elismert végzettség. Tehát az anyukának a megfelelő segítségnyújtás az, ha az ő helyzetére személyre szabottan ott és akkor tanácsot vagy gyakorlati segítséget kap.
Mit szeretnél, ha mindenki tudna a munkátokról?
Egészségügyi dolgozóknak állítottunk össze egy kurzust, amivel közelítünk a korszerű szoptatás alapelveihez. Voltak már jelentkezések, sajnos nem számottevő. Keresem azt a motivációt, amivel több egészségügyi dolgozót meg lehet szólítani. Nagyon fontos lenne, hogy bekerüljön az oktatási rendszerbe az, amit mi az alapkurzusainkban tanítunk. És itt nem az egyetemre, főiskolára gondolok, ahol a tanulás elméleti szinten történik. A mi képzésünknek a kórházakban kellene történnie, gyakorlati képzést szeretnénk tartani, amely ágymelletti képzés lenne a szülőszobán, a gyermekágyon. A szakembereink az egyesületben képesek arra, hogy ott gyakorlati segítségnyújtást tudjanak bemutatni. A kórházak érdeklődését várjuk, hogy segíthessünk. Az elméleti oktatás, a szemléletváltás, a kommunikáció már mind bekerült az oktatási anyagba, és mi azon dolgozunk, hogy a gyakorlat is legyen mindennapos, és legyen jelen az egész országban. Csak így tudunk változtatni. Eleinte mi is ellenálltunk, de amikor láttuk, ezelőtt harminc évvel, hogy mennyivel jobban és hatékonyabban tudunk dolgozni, akkor mi is elfogadtuk ennek a módszernek a létjogosultságát.
Ezen kívül rendezvényeket szervezünk, amiken az anyák is részt vehetnek. Debrecenben tartottunk egy konferenciát, ahová a szakembereket hívtuk, és akkreditáltattuk, hogy pontszerző legyen az egészségügyi dolgozóknak, miközben a rendezvényen ingyenesen részt vehettek. A Szoptatás Világhetén is tartottunk rendezvényt.
Pomázon az önkormányzat maximálisan támogatja a munkánkat, a Pomázi Művelődési Házban teret kaptunk a programjainkra. Én itt havonta egyszer önkéntesként, minden hónap utolsó szerdáján, hívom az anyukákat, akik elbizonytalanodnak. Ennek
Kérdezz-felelek Böbével – Szoptatásra hangolódás a címe, a várandósoknak, szoptatós anyukáknak, nagymamáknak, apukáknak is nyitott. Erre rászánok az időmből ingyenesen, térítésmentesen segítek, itt kereshetnek, ezért indítottam ezt a klubot. (www.bobebaba.hu, www.bobebaba.com)
Ezt az Életkezdet Szakmai Egyesület szervezi, minden hónap utolsó szerdáján 11 órától 13 óráig a Pomázi Művelődési Ház Paletta termében tartjuk, a közösségi oldalunkon hirdetjük. Várok minden érdeklődőt!
Az Életkezdet Szakmai Egyesület
Az Életkezdet Szakmai Egyesület szakértői csoportja szülész-nőgyógyászokból, gyermekorvosokból, szülésznőkből, gyermekápolókból, védőnőkből áll, akik fő célja, hogy szakértői támogatást nyújtsanak a családoknak a várandósságtól a szülésre való felkészítésen át - kiemelten a gyermekágyi időszakban - akár a szoptatás teljes időtartama alatt a család igénye szerint.
További célunk a tevékenységünk során észlelt problémák megoldását célzó olyan elméleti és gyakorlati képzések elindítása, melyekkel a szakmában dolgozó gyermekápolók, védőnők, szülésznők, illetve más egészségügyi szakemberek tehetnek szert - akár határon túl is - megalapozott, széles körű ismeretekre a születés körüli események és a szoptatás területén.
Csapatunk készen áll az ambuláns szülés és korai hazaadás után az anya és baba egységét szakszerű ellátásban részesíteni!
Fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű családok támogatását, az esélyegyenlőség javítását a határon innen és a határon túl.
További információ:
https://www.szoptatasi-utmutato.hu/
https://www.facebook.com/SzoptatasiUtmutato
