Sorozatunk következő vendége az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület szakmai vezetője, Palik Zoltán, aki 2019-ben  Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei civil szervezetek tevékenységének magas színvonalú támogatásában, valamint a civil információs centrumok országos hálózatának fejlesztésében vállalt szerepének elismeréseként.

Hogyan kerültél a civil világba?

Palik Zoltán: Pont abban az évben érettségiztem, amikor a rendszerváltás volt. Akkor ilyen szempontból sodortak az események, természetes volt, hogy a civil szektor is újjáépül, úgyhogy könnyű volt egyesületekkel, alapítványokkal találkozni. Mélyebben akkor találkoztam a civil szervezetekkel, amikor az egyetem alatt egy önképző kört alapítottunk Szegeden, ez a Gulyási Tivadar Önképző Kör nevet viselte. Ez a Monarchia kultúrájával foglalkozott. erre jött létre ez a kis „egylet”. Ez volt az első. De meghatározóbb volt a Miskolcon 1999-ben alakult Deáktér Egyesület. Ennek a szervezetnek a fókusza az ifjúságpolitika volt, illetve a diákoknak nyújtott különböző módon segítséget, de főleg diákközéleti, kortárssegítő képzéseket szerveztünk a megyei önkormányzattal közösen.

Mi az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE) missziója?

Azt kell tudni róla, hogy Tarcalon, egy faluban alakult a Tokaj-hegy alján. Előtte 2006-tól 2009-ig, a megalakulásig egy amatőr színjátszó csoport volt, illetve a falu életébe belekotnyeleskedő brigád. Közben pedig tudtuk, hogy később szervezetté akarunk válni, csak nem akartuk ilyen szempontból elkapkodni a dolgot, mert azért voltak tizenéves tagok a színjátszóban, ez egy közös érési folyamat volt. Az is benne volt, hogy én is akkor kerültem Tarcalra Miskolcról, tehát nem is akartam volna rögtön létrehozni egy szervezetet. Ez egy hároméves elég tudatos munka volt.

Most két fő tevékenységünk van, mivel az ERKE Civil Központként is működik: a civil szektor fejlesztése, illetve a civil szervezetek szakmai támogatása. Ez érdekes, mert nem a Civil Központ státusszal kezdődött ez a vonal, amit 2015 óta látunk el,hanem 2009 óta végzünk ilyen munkát itthon is, illetve a Felvidéken is. A másik irány, a civilfejlesztés és közösségfejlesztés, ezt több irányban is végezzük. Most Miskolcon volt egy lakótelepi környezetben megvalósuló közösségfejlesztő programunk, de emellett Abaújban, kisebb falvakban is. Jelenleg ez a két fő terület, illetve a magyar külhoni kapcsolatoknak a fejlesztése. Bármibe kezdünk, mindig van benne legalább egy vagy két határon túli partner.

Szerinted mi a civil szervezetek legnagyobb erőssége?

Általánosságban a rugalmasság, gyorsan képesek reagálni a változó világra, hogyha optimálisan tudnak működni. Ezen kívül a problémaérzékenység és a tenni akarás. Sőt, igazából a tenni akarás áll az első helyen, hiszen nem is jönnének létre, ha nem érzékelnének valamilyen kihívást, vagy ennek épp az ellenkezőjét, hogy ők valamiben a legjobbak a világon. Iszonyatosan motivált tud lenni egy ilyen közösség a saját sorsának, meg a környezetének a formálásában.

Szerinted mire lenne szüksége a civil szférának?

Én most úgy látom, hogy a civil szektor egy picit „leült”, lelassult az innovációs készsége. Vannak sémák, amik ’90-től állandóak voltak, majd utána ez a lendület már akkor is kikopott és valahogy nehezen tudja újra felvenni a fonalat ez a terület. Ennek az okai között van az, hogy eltelt öt-hat-nyolc év azzal, hogy megpróbáltak megfelelni az átalakult jogi környezetnek, tehát ilyen szempontból saját magukra figyeltek, illetve hogy az adminisztrációjuk rendben legyen. De van egy olyan oka is, ami a támogatáspolitikával kapcsolatos, ami nem csak a magyarországira érvényes, hanem általában lehet mondani, hogy sokkal inkább rendezvényekben, rendezvények támogatásában gondolkodnak a támogatók, mintha az lenne a civil szervezeteknek a legfontosabb feladata, hogy az embereknek programokat kínáljanak. Emiatt viszont háttérbe szorult az, hogy szükség lenne arra is, hogy a civil szervezetek saját magukat képezzék, kapcsolatot építsenek, stratégiát alkossanak, mert ezen a téren ez a fajta háttérmunka, építkezés is kicsit elapadt. Emellett vannak nagy lemaradások abban, hogy hogyan állunk helyt a digitális világban, itt is lehetne azt mondani, hogy a civil szervezetek kevesebb segítséget kapnak azért, mint akár a kormányzati, akár a vállalkozói szektor. Magára van hagyatva azzal, hogy mit kellene az internettel vagy az online lehetőségekkel kezdeni. Illetve nyilván mindenki kicsit keresgéli is az identitását ebben a környezetben. Kicsit megkopott a civil identitás, amit erősíteni kellene.

És mi lenne a civil identitás magja, mi a probléma ezzel kapcsolatban?

Azért van identitásválság, azért nincs civil identitás, mert nem tudják, hogy milyen értékeket kellene képviselniük illetve azt sem, hogy bátran felvállalhatják az értékrendjüket. Sokak szerint a ’civil’ egy értéksemleges kategória, azt várják a civilektől, hogy semmilyen közéleti kérdésben ne nyilvánuljanak meg, holott ez önmagában egy ellentmondás. Volt egy időszak, ami arra épült, hogy a civileknek a legfőbb feladata, hogy állampolgári jogokat érvényesítsenek. Nem a jogvédelemről beszélek, hanem hogy alapvetően azért vannak, hogy ami az embereket megilleti, azt ki tudják teljesíteni. Ez fontos is volt, enélkül nem lett volna rendszerváltásunk. Abban az időszakban, ez egy nagyon fontos üzenet volt. Mellé lépett, vagy mellé próbált volna lépni az, hogy igen, ez is fontos lehet, de kellene az is, hogy közösségekben gondolkodjunk, akár emberi, akár nemzeti, akár globális értékeket vállaljunk fel. És hogy ez legalább annyira fontos terület, mint a jogoknak az érvényesítése. És valahogy ez a kettő nem áll össze. Ezen kívül nyilván politikai okok is benne vannak, a politika mindig sarkosan fogalmaz, vagy az egyik vagy a másik, és ember legyen a talpán, aki azt mondja, hogy igen: ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit; vagy megpróbál új utakat keresni. Valójában meg lusták voltunk. Adottnak vettük, hogy a civil identitás mindig létezik, már nem kell építeni, nem kell ápolni, nem kell megújítani. Ez legalább annyira hozzájárul, mint az, hogy éppen mi van a külső környezetünkben.

Mit tartasz az ERKE eddigi legnagyobb sikerének?

Ha civil szolgáltatóként nézzük a dolgot, akkor a legnagyobb sikerünk az, hogy a Törvényszék végzéseiben megjelenik az, hogy hozzánk fordulhatnak az emberek vagy a szervezetek ingyenes segítségért. Úgy vélem, hogy azért ez egy jelentős kitüntetés. Tehát hogyha valaki telefonál a Miskolci Törvényszéknek, segítséget kér vagy tanácsot, amire a bíróság korlátozottan képes, arra ajánlanak minket, a végzésben pedig írásban is befoglalták ezt. Erre azért nagyon büszkék vagyunk.

A közösségfejlesztési vonalon pedig a Győri Kapu Programunk: három év alatt több mint tízezer embert mozgósított jelenléti ív szerint, de valójában nyilván ennél sokkal nagyobb volt a visszhangja. Közel kétszáz eseményt szerveztünk meg, és ezek azért nem olyan rendezvények voltak ahová csak eljöttek, és meghallgattak egy koncertet – volt ilyen is – de ezek a tevékenységek alapvetően önképzésre és az egymással való kapcsolatépítésre irányultak. Azért az eredmény, amikor az egyetemista felvállalja azt, hogy korrepetál diákokat érettségi előtt, pont akkor, amikor a Covidos időszak volt, amikor tényleg nagy probléma volt az, hogy emberek hogyan fognak leérettségizni, meg felvételizni. Ilyen nem is apró, hanem óriási segítségeket vállaltak, mert ez az egyetemista négy-öt héten keresztül folyamatosan dolgozott minden fizetség nélkül önkéntesként. Aztán most is van baba-mama klubunk, tehát van egy csomó olyan dolog, amit mi elindítottunk és utána önjáróvá vált. Közösségfejlesztésben mindig ez a legnagyobb siker.

Mit szeretnél, ha mindenki tudna a munkátokról?

Nyilván szeretném, ha az a része is munkánknak, ami nem annyira látványos, nagyobb figyelmet kapna. Mi nem tudunk folyamatosan nagy látványosságokat megvalósítani pont azért, mert mi a háttérben támogatunk nagyon sok szervezetet, meg embereket. Ezt szeretnénk láthatóvá  vagy elismertebbé tenni, bár annál elismertebbé nem nagyon tudjuk tenni, hogy azért mégiscsak kaptam – de benne van a kollégáim munkája – állami kitüntetést, de kaptunk itt a megyei Polgárőröktől is kitüntetést. Ha időnk lenne, akkor tudnánk publikálni, jobban össze tudnánk foglalni azokat a tapasztalatokat, amik nálunk felgyülemlenek. Tehát igazából idő-kitüntetést szeretnénk kapni.

Mit tanácsolnál azoknak, akik szeretnének civil szervezetet indítani?

Azt tanácsolnám, hogy vágjanak bele bátran! Használják ki azokat a segítségeket, amiket például mi is nyújtunk adminisztrációban, jogban, hogy ne kelljen az első időszakban mással foglalkozni, mint azzal, amire létrejöttek. Ilyen szempontból ez egy szerencsés helyzet, hogy több mint húsz éve van Magyarországon olyan háttér, amelyik megyénként tud segítséget nyújtani. A mi civil szervezetünk pedig ebben kifejezetten erős, tanácsadással és egyénre szabott információkkal tudunk ebben segíteni. És folyamatosan gondolkodjanak a saját küldetésükön, mert egy szervezetnek mindig a saját céljai a legfontosabbak.

Miért szeretsz civilként dolgozni?

Szeretem, hogy kötetlenebb. Dolgoztam más szektorokban, itt azért van szabadság, lehet az egyéni időbeosztásra is gondolni, de egyébként a gondolkodásra is. Simán meg lehet tenni azt, hogy egyik témából a másikba ugrok, hogyha az úgy passzol össze, nincsenek merev szabályok. Az is nagy különbség mondjuk a közszféra és a civil szféra között, hogy a mi ügyeink mindig „szélesebbek”, tehát nem az a megközelítésünk, hogy azt nézzük meg, hogy ki ennek az illetékese, hanem mindig az a kiindulópont, hogy ebben mi vagyunk a legilletékesebbek, és ehhez vonzunk be minél több információt, tudást, forrást, bármit. Ezt nagyon szeretem, hogy lehet kreatívan gondolkodni, több síkon is akár.

Az ERKE bemutatása

Az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület 2009-ben alakult. Az ERKE küldetése annak előmozdítása, hogy mindenki érdemben tudjon részt venni a saját sorsának alakításában és az őt befogadó szűkebb-tágabb közösségek építésében. E küldetés mentén haladva jelenleg két nagyobb portfóliót gondoz a szervezet. Az egyiket a közösségfejlesztő kezdeményezéseink alkotják. Ezek arra épülnek, hogy a polgárok képesek, illetve képessé tehetők arra, hogy más emberekkel, közösségekkel együtt cselekedjenek és így tegyék jobbá az életüket.

Az ERKE másik fő tevékenységi irányát a civil szervezetek működésének szakmai és szakmapolitikai támogatása jelenti. E tevékenységek jellemzően, de nem kizárólagosan ahhoz kapcsolódnak, hogy 2015 óta a szervezetünk látja el a civil információs centrum címmel járó feladatokat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Közösségfejlesztő projektek

Esély és Részvétel (EFOP-1.3.5-16)

Az Esély és Részvétel projekt 2017-ben indult. Célja Miskolc Város és a megye ifjúságmegtartó erejének növelése, valamint az idősek aktív közösségi részvételének előmozdítása. Összesen 91 eseményen várjuk azokat, akik ötlettel vagy tettel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők – életkoruktól függetlenül – megbecsült életet élhessenek. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy anyagi, személyi és dologi erőforrásokat osszunk meg azokkal a szervezetekkel/közösségekkel, amelyek kezdeményezéseit korábban információs, tanácsadó, képzési szolgáltatásokkal is segítettük.

Egyházi és civil együttműködésben megvalósuló karitatív közösségfejlesztés a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközségnél (EFOP-1.3.7-17)

Fancsal-Hernádvécse Evangélikus Egyházközséggel pályázva 2017 végén nyertünk támogatást az Encsi járás közösségi életének fejlesztésére. A projekt modellértékű, amennyiben a civilek és egyházak együttműködése olykor akadozik, annak ellenére, hogy az aprófalvas térségekben szükség van a közös fellépésre az itt élők hátrányainak mérséklése érdekében. Konzorciumi partnerként érzékenyítő foglalkozásokat, mediált közösségi beszélgetéseket és családi programokat szervezünk. Ezzel a projekttel reagáltunk arra, hogy egyes térségekben alig van erőforrás civil szervezetek működéséhez.

Kapuzörgető (TOP 6.9.2)

A projekt Miskolc középső részén, a Győri-kapu városrészben valósul meg. A célterületen 9.813 fő él. Célunk, hogy biztosítsuk az itt élők identitás- és összetartozás tudatának erősítéséhez, életminőségük javításához szükséges aktív társadalmi részvétel lehetőségeit. A projekt a közösségfejlesztési módszertan szerint jellemzően a helyi lakosok által tervezett és megvalósított folyamatokat, akciókat tartalmaz. A projekt továbbá a bűnmegelőzés és a közlekedésbiztonság tárgykörével foglalkozó elemeket foglal magában. Ez a projekt arra reagál, hogy tapasztalatunk szerint a polgárok aktivitása, alig fejleszthető a hagyományos szerveződési kultúra keretein belül. Az emberek egyre inkább az alkalmi jellegű részvételi lehetőségek irányában nyitottak.

A civil szervezetek működésének szakmai és szakmapolitikai támogatása

A civil törvény rendelkezése alapján, a Miniszterelnökség a civil közösségi szolgáltató központok (korábban civil információs centrumok) működtetésén keresztül nyújt szakmai támogatást az egyesületek, alapítványok, szövetségek működéséhez. Az ország tizenkilenc megyéjében és Budapesten működő civil információs centrumokat nyílt pályázat útján választotta ki a Miniszterelnökség a helyben tevékenykedő civil szervezetek köréből. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2020-2022 között  – a címet 2015 óta birtokló – ERKE látja el  a címmel járó feladatokat.

A civil közösségi szolgáltató központ feladatainak szakmai kereteit a civil törvény határozza meg.  E jogszabály alapján többek között:

közreműködünk a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív kötelezettségeik teljesítésében,

elősegítjük a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését,

részt veszünk a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében,

szakmai tanácsadási rendszert működtünk folyamatos információszolgáltatást biztosítunk a civil törvény végrehajtásáról,

A civil szervezetket segítő munka leglényegesebb elemét a tanácsadási és információs szolgáltatások jelentik. Az ERKE évente mintegy 900 órányi tanácsadási szolgáltatást nyújt, és több mint harminc információs eseményt szervez Borosod-Abaúj-Zemplén megyében és a Felvidék keleti részén. Az e szolgáltatásokból származó tapasztalatok és kapcsolatok alapozzák meg az ERKE civil szektor fejlesztése érdekében vállalt egyéb szakmai, civil közéleti és fejlesztéspolitikai fellépését is.

Az ERKE szakmai vezetője, Palik Zoltán 2019-ben  Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei civil szervezetek tevékenységének magas színvonalú támogatásában, valamint a civil információs centrumok országos hálózatának fejlesztésében vállalt szerepének elismeréseként. E kitüntetés komoly felelősséget jelent. Az ERKE a következő három évben is igyekszik megőrizni azoknak a szervezetknek a bizalmát, amelyek segítséget, szakmai támogatást várnak tőle. Ugyanakkor kötelességének tartja azt is, hogy megújítsa a szolgáltatásait. Egyebek között elindítja a Civil 4.0 programját annak érdekében, hogy segíteni tudja a civil szervezetek működésének digitalizálását és a „smart” közösségi kezdeményezések megvalósítását.

forrás: https://erke.hu/