Hogyan tud javítani a javítóintézet?

2020-03-10

Dr. B. Aczél Anna – Dr. Hatvani Erzsébet: Az EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon prevenciós és reintegrációs lehetőségei

 

A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottságának, szakmai képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítés. Az intézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására, és a bűnelkövetése hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A fejlesztési tevékenységet meghatározza, hogy fiatalok megelőző életútjukon a deviáns karrier milyen szintjére jutottak el, milyen mértékű személyiségük érzelmi-akarati sérülése, személyiségükre milyen ártalmak hatottak, milyen az őket idebocsátó, majd a kikerülés utáni fogadó társadalmi környezet. A munka középpontjában a re-szocializációs, re-integrációs tevékenység áll, mert a fiatalok esetében az elsődleges szocializációs folyamat részben, vagy egészen sikertelen volt, illetve sok esetben egy deviáns kultúrához való sikeres szocializációt jelent, és így ütközik a társadalom egészének elvárásaival. 

 

A javítóintézetek szakmai programjának egyik legfontosabb eleme, hogy a zárt intézeti jelleg helyett markánsan a gyermekvédelmi követelmények érvényesüljenek a javítóintézeti nevelés, de még az előzetes letartóztatás szigorú jogszabályi követelményrendszere mellett is (pl. izoláció a külvilágtól). A re-integrációs, re-szocializációs eszköztárat szélesíteni kellett úgy, hogy az egyéniesítést támogató módszerek, így az egyéni esetkezelés és csoportmódszerek együttes alkalmazása az eddigiekhez képest magasabb színvonalon jelenjen meg ezen intézmények szakmai programjában. A fejlesztő tevékenységek tervezettebbé váljanak, az egyéni fejlesztési terv segítségével professzionalizálódjanak, erősödjön az egyéni szociális munka jelenléte, illetve a programok kiegészüljenek újabb speciális csoportmunkával.

 

A javítóintézetek már évek óta hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nevelési és oktatási programok keretein belül, illetve azokat kiegészítve különböző csoportban megvalósuló programokat alakítson ki. Ebbe beletartozik a fiatalok szociális készségeinek fejlesztése, intenzív része a társas kapcsolatok erősítése, a közösségi aktivitás erősítése, a különböző kognitív-behaviorista programok, a humán tőke növelésére irányuló beavatkozások. Azok a programok számíthatnak nagyobb sikerre, amelyek komplex módon, egyidejűleg több kockázati tényezőt megcélozva kívánnak eredményt elérni. Elmondható, hogy a kedvezőtlen környezeti tényezők, elsősorban a biztonság-hiányos családi kötelék negatív énképet, szorongásra való hajlamot, akár impulzivitást, kontrollálatlan viselkedést, a késleltetés képességének hiányát eredményezheti, ami mind hajlamosít magatartási problémák kialakulására, bűncselekmény elkövetésére és közvetlen, vagy közvetett módon vezethet az áldozati szerephez.

A gyermekkorúak/fiatalkorúak deviáns viselkedésének kialakulási folyamata, és az ebben érvényesülő kockázati tényezők alapján a gyermekre irányuló programok alapvető célja az, hogy mérsékelje a kockázati és erősítse a proaktív tényezőket, illetve befolyásolja a fiatal fejlődésének folyamatát és gátolja a súlyosabb lépcsőfokra való továbblépést.

 

ergo-net.hu

 

 

 

Kapcsolat

ergonetinfo@gmail.com
1052 Budapest,
Kálvin tér 5. fszt. 8.

Facebook

Hasznos linkek