Pódiumbeszélgetés a kötődésről Dobronakon

Pódiumbeszélgetés a kötődésről Dobronakon

 

Egészen megtelt vendégekkel a dobronaki Kézművességek Háza 2018. november 26-án: erre az estére hívta első ízben előadásra az érdeklődőket a helyi magyar közösség. A meghívást nagy számban elfogadók az ERGO – Európai Regionális Szervezet és a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség szervezésében a Külhoni Magyar Családok Évéhez kapcsolódóan hallhattak pódiumbeszélgetést a kötődés témaköréről.

 

A muravidéki magyarok a trianoni békeszerződést követően Jugoszlávia területén éltek; 1991 óta Szlovénia lakosai. Többségük Muravidék történelmi régióban, két nagy tömbben él: az őrségi magyarok az első világháború előtt Vas vármegyéhez, a Lendva-vidékiek pedig Zala vármegyéhez tartoztak. Muravidéken a 2002-es népszámláláskor 6243 fő vallotta magát magyar nemzetségűnek, 7713 fő pedig a magyart jelölte meg anyanyelveként. Nagyrészük (83,5 százalék, 5212 fő) öt muravidéki, nemzetiségileg vegyesen lakott településen: Hodos, Alsómarác, Sal, Lendva és Dobronak községközpontban, illetve a közigazgatásilag ezekhez tartozó falvakban él.

A nyolcszáz lakosú, hetven százalékban magyarok lakta Dobronak a magyar nyelvterület délnyugati peremén, a Szlovén Köztársaság keleti régiójában, Muravidék középső részén, Lendvától tizenhárom, Muraszombattól húsz kilométerre fekszik. Néprajzi csoportokban gondolkodva a település Hetés kulturális egységéhez kapcsolódik. A dobronakiak többnyire nem vallották magukat hetésieknek, kultúrájukkal a vidék városias településéhez, Alsólendvához igyekeztek igazodni. Nagy múltra tekint vissza az egykor mezővárosi rangú Dobronak és a hetési tájegység egyházigazgatási kapcsolata, ugyanis Hídvéget és Bánutát leszámítva Hetés települései a dobronaki plébániához tartoztak. A vidék lakosai vasárnaponként ide jártak szentmisére, s halottaikat is sokáig Dobronakon, az úgynevezett hetési temetőben helyezték örök nyugalomra. A település földrajzi elhelyezkedésének, adottságainak köszönheti azt, hogy kiemelkedhetett a környékbeli falvak közül és mezővárosi fejlődésen mehetett keresztül. A település lakosainak kilencven százaléka római katolikus vallású. A községtől három kilométerre északnyugatra található a gyógyító energiákkal rendelkező Bakonaki-tó, és ugyancsak Dobronakon találjuk Közép-Európa egyetlen orchideafarmját is, a 14 ezer négyzetméteres üvegházban évente 160-féle, nem kevesebb, mint kétmillió orchideát termesztő birtokot a trópusi kerttel.

A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa héttagú és az alábbi feladatokat látja el: szervezeteket és közintézményeket alapít, illetve azok társalapítója lehet; figyelemmel kíséri és ösztönzi a Dobronak Községi Magyar Nemzeti Közösség oktatásának-nevelésének fejlesztését és a törvénnyel összhangban részt vesz az oktatási-nevelési munka tervezésében és szervezésében, az oktatási-nevelési programok előkészítésében; a Dobronak Községi Magyar Nemzeti Közösség fejlődése érdekében ösztönzi és megszervezi a kulturális, kutatási, tájékoztatási, könyvkiadási és gazdasági tevékenységet; erősíti az anyanemzettel, a kisebbségben élő magyar közösségekkel való kapcsolatokat; fenntartja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatot és különböző programokat szervez.

 

Kézművességek Háza Dobronakon: A muravidéki magyarság új kulturális központja a hagyományőrzés helye lesz

A dobronakiak húszéves álma valósult meg, amikor a helyi magyar önkormányzat 2017. április elején a Dobronoki György-ház udvarán lerakta a Kézművességek Háza alapkövét, másfél évvel később, 2018. október 10-én pedig ünnepélyesen átadta az igényesen kialakított és berendezett épületet. A beruházás értéke 262 ezer euró volt, melynek 80 százalékát, 208 ezer eurót a magyar állam biztosított a Bethlen Gábor Alap pályázatain keresztül. A szlovén állam a nemzetiségi gazdasági alapból 48 ezer, Dobronak Község pedig hatezer euróval járult hozzá a megvalósításhoz. „A magyar kormány szívesen támogatta ezt a beruházást, hiszen a dobronaki Kézművességek Háza, amellett, hogy a hagyományőrzés helye, olyan közösségi térnek a megteremtését is jelenti, amely a következő évtizedekben összefogja a Dobronakon és a környező településen élőket. Vagyis nemcsak a mi korunknak, hanem a jövendőnek is építettük” – hangsúlyozta a megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette: a létesítmény a nemzetpolitika céljaival összhangban a magyar identitás erősítését, a külhoni magyar családok támogatását és a szülőföldön boldogulás segítését szolgálja.

A Kézművességek Házának célja a muravidéki magyarság kulturális értékeinek megőrzése, népi mesterségeinek, gazdag kézművessége fortélyainak felelevenítése, a mézeskalács-készítés, fazekasság, kosárfonás, tojásfestés, csuhéból készült tárgyak megismertetése, a tudás továbbadása, képzés és fejlesztés, valamint egy kézművesiskola létrehozása. Mindez a térség turisztikai fejlődését is elősegíti – emelte ki a megnyitón Car Anna, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának (DKMÖNK) elnöke. Elismerően szólt az új létesítményről Horváth Ferenc szlovéniai magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke, a szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium képviseletében Gregor Černoga, a projekt felelőse és Kardinar Marjan, Dobronak polgármestere. A közös szalagvágás után az épületet a dobronaki Szent Jakab-plébánia lelkipásztora, Štihec Simon áldotta meg. Az avatóünnepség műsorát a közönség a Dobronaki Nótázók és a helyi kétnyelvű általános iskola tanulói előadásában láthatta.

– A muravidéki magyar térség kulturális értékeinek megőrzésével a Kézművességek Háza létrehozásának célja a helyi emberek életkörülményeinek javítása, a vidéki élet „élhetőbbé” tétele, a képzési programok segítségével munka- és a jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, különösen a kulturális értékeknek piacot jelentő turisztikai ágazatok tekintetében. Célunk a térség fejlődésének elősegítése a magyar népi kultúra területének fejlesztésével, egy olyan térség megteremtése, ahol az emberek büszkék hovatartozásukra, ahol őrzik és a mai modern korban is átadják az értéket képviselő népi hagyományokat. Legfőbb célunknak pedig a magyar hagyományok megőrzését tűztűk ki. Az egész Kárpát-medence területéről lehetőséget adunk a bemutatkozásra, találkozásra a kézműveseknek és a hagyományőrzőknek – tájékoztattak ottjártunkkor a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának tagjai.

A Kézművességek Háza 2018 novemberétől várja a látogatókat. A házban kézműves termékeket készítenek és árusítanak, bemutatókat, műhelymunkákat, kiállításokat, vásárokat, szakmai előadásokat szerveznek. A fiataloknak nyári táborok, az iskoláknak technikai napok megszervezését kínálják. A kézművesház programvezetője Berden Ana.

 

Nyitóelőadás a Kézművességek Házában

Egészen megtelt vendégekkel a dobronaki Kézművességek Háza 2018. november 26-án: erre az estére hívta első ízben előadásra az érdeklődőket a helyi magyar közösség. A meghívást nagy számban elfogadók az ERGO – Európai Regionális Szervezet és a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség szervezésében a Külhoni Magyar Családok Évéhez kapcsolódóan hallhattak pódiumbeszélgetést a kötődés témaköréről. A Kötődés – az éltető erő című rendezvény fővédnöke Horváth Ferenc szlovéniai magyar parlamenti képviselő, a MMÖNK elnöke volt, a megjelenteket is ő köszöntötte, Car Anna, a DKMÖNK Tanácsának elnöke mellett. Az est Andrejek Györfi Judit muraszombati evangélikus lelkész és templomi együttesének zenés műsorszámával indult, majd kezdetét vette az e sorok írója által moderált eszmecsere. A pódiumbeszélgetés négy résztvevője – Ékes Ilona, az ERGO elnöke, Koós Judit ifjúsági bűnmegelőzési tanácsadó, áldozatvédelmi referens, Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője és Vida Törnar Judit, a Muravidéki Pedagógus Egyesület elnöke – kifejtette: önazonosságunkat, lelki egyensúlyunkat a gyökereinkhez, családunkhoz, szülőföldünkhöz, értékeinkhez, hitünkhöz való kötődésünk határozza meg és ebben óriási szerepe van a neveltetésünknek. Ugyancsak döntő felelősséggel bír e tekintetben a politika, az oktatás, a média, amely Magyarországon igen, Nyugat-Európában azonban kevésbé áll a helyzet magaslatán, ezért látunk annyi identitásválsággal és pszichés zavarokkal küzdő embert arrafelé – hangzott el a fórumon.

Csodálatos befejezése volt az estnek az öttagú muraszombati templomi zenekar záró ének-zenei műsorszáma, majd Andrejek Györfi Judit evangélikus lelkész áldáskérése a magyar, köztük a külhoni magyar családokra. A szeretetvendégség mellett folytatott kötetlen beszélgetésről a Kézművességek Házából a teremben kiállított kézműves termékek elragadó látványa révén a jelenlévők bizonyára valamennyien magukkal vitték a hagyományainkhoz, népi művészetünkhöz fűződő kötődésük megerősödését is.

 

Kép és szöveg: Varga Gabriella

Kapcsolat

info@ergo-net.hu
1052 Budapest,
Kálvin tér 5. fszt. 8.

Facebook

Hasznos linkek

Köszönjük, üzenetét megkaptuk!

Vegye fel velünk a kapcsolatot!